Érdekességek a szúnyogról

A kullancsok és a szúnyogok nem csak nyári esténket, vagy erdei túránkat tehetik kellemetlenné: vérszívóink közül ők jelentik a legkomolyabb betegségforrást az emberre nézve. Az általuk terjesztett számos betegség közül csak egy előzhető meg védőoltással. Az egyéni megelőzésre kell tehát fókuszálnunk: el kell kerülnünk a rovarcsípéseket. Erre - és a szövődmények gyógyítására - mindannyian hallottunk már „megbízható" ajánlásokat.

A malária veszedelmes betegség. Magyarul mocsárláznak hívják s különösen a meleg égöv mocsaras vidékein gyötri az embert és kínozza sokszor halálra is. Az elnevezése malária szó szerint ezt teszi: rossz levegő. Régebben ugyanis azt hitték, hogy a fertőzést a levegő közvetíti. Ma már azonban, tudjuk, hogy nem így van.

A maláriával fertőzött emberek vonzzák a kórt terjesztő anopheles szúnyogokat - számolt be a párizsi Marie Curie Egyetem Jacob Koella által vezetett kutatócsoportja a „PloS Biology" című amerikai egészségügyi szaklapban.

Egy dél-amerikai majomfaj százlábúakkal dörzsöli be magát a rovarcsípések ellen. Amerikai kutatók megfigyelték, hogy a csuklyásmajmok (Cebus apella) mérgező százlábúakkal dörzsölik be testüket, hogy elijesszék az élősködő rovarokat.

A szennyvízzel fertőzött folyókban a szúnyogok gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint a tisztább vizekben, fedezte fel egy új tanulmány.

A szúnyoglárvák túlélik a világűrt. Egy év világűri tartózkodást követően életképesek maradnak a szúnyoglárvák - számoltak be orosz kutatók.

Elszaporodtak a szúnyogok, már nemcsak alkonyatkor támadnak, hanem gyakorta napközben is lesnek áldozatukra. Csípésük kellemetlen, de mint dr. Tettinger Antal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézetének tisztifőorvosa mondja, a szúnyogcsípésbe belehalni aligha lehet.

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

Brit kutatók felismerték, hogy a hím és a nőstény szúnyogok egymás közelébe érve megváltoztatják zümmögésük frekvenciáját, így végül hangjuk egészen hasonlóvá válik egymáshoz.

Valójában növényi nedvekkel táplálkoznak, a vérre csak szaporodáshoz van szükségük. Maga a szúrás nem fáj, szervezetünk „válaszreakciója” okozza a viszketést. Megemésztik a HIV-vírust, és sok faj megsínylené, ha örökre kiirtanánk őket – a szúnyogcsípés nyomában jártunk.

A globális felmelegedés által okozott vízhiányhoz alkalmazkodva az emberek akaratlanul is segítik a dengue-lázat terjesztő szúnyog eljutását Ausztrália további területeire, áll egy kedden megjelent tanulmányban.

Számos közép-európai szúnyogfaj közös jellemzője, hogy a nőstények peterakáshoz a melegvérű állatok vagy az ember vérét igénylik. Hosszú szúró-szívó szájszervükkel behatolnak a bőrbe, oda nagy hatású véralvadásgátló anyagot juttatnak amit nyáluk tartalmaz , majd vért szívnak. Az akcióban megzavart egyed nyálának jelentős mennyiségével együtt szívókáját is bőrünk alatt hagyhatja. Ezzel az apró alkatrésszel azonban nem érdemes foglalkoznunk, mert az rövid időn belül magától kilökődik. Az alig észrevehető szúrás után, egy erősen viszkető, vörös hólyag képződik. A véralvadásgátló anyag okozta kellemetlen viszketés akár egy napig is eltarthat.

A léggömbszobrászat mestere, Dömötör Zsolt, az Egyesült Államokban rendezett lufihajtogató-versenyen világbajnok lett egy szúnyog alakú léggömbkölteménnyel.

A Nagoja Egyetem kutatói új vizsgálatukkal bebizonyították, hogy a szúnyogokból kinyert emberi vérrel akár két nappal a vérszívás után is elvégezhető a DNS-analízis.

A globális felmelegedés nemcsak elősegíti a különböző vérszívók szaporodását, de egyes példányaik ma már olyan helyeken és kontinenseken is előfordulnak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. A kullancsok és a szúnyogok is súlyos betegségek okozói lehetnek, ezért alaposan fel kell készülnünk, hogy megvédhessük magunkat.